Magyarországon egyre több magántőke-cég lát üzleti lehetőséget a turizmusban: a luxusszállodáktól a gasztronómiáig, a jövedelmező befektetések reményében.
A magánbefektetési cégek egyre nagyobb érdeklődést mutatnak a szállodák, üdülőhelyek és éttermek iránt, mivel ezeket magasabb hozamú eszközökké szeretnék alakítani a későbbi sikeres kilépés érdekében.
Az elmúlt évben a magánbefektetési tranzakciók növekedése tapasztalható a turizmusban, ami a világszerte fellendülő utazási igényekkel párhuzamosan zajlott. Ennek fő oka a csendes-óceáni és ázsiai célpontok folyamatos helyreállása, valamint a nagyobb forrásországok erős teljesítménye volt.
A 2024-es második negyedévben tizennégy, összesen 822,9 millió dollár (724,4 millió euró) értékű magánbefektetési ügylet zajlott le Európa turisztikai és szabadidős iparában – a GlobalData adatbázisa szerint.
Az idei jelentős európai ügyletek közé tartozik az Ares Management Corporation és az EQ Group által végrehajtott megállapodás, amelyben a brit Landsec szállodaportfólióját vásárolták meg körülbelül 400 millió font (466,7 millió euró) értékben.
De miért növekszik a magánbefektetési cégek érdeklődése a turizmus iránt? A válasz részben a posztpandémiás helyreállításban keresendő. A válság idején számos alulértékelt eszközt vásároltak fel, amelyekbe később további befektetéseket terveztek.
"A magánbefektetések jelentős növekedést mutatnak a turizmusban, és az Egyesült Királyságban 2024-ben az összes egyesülés és felvásárlás mintegy 40%-át tették ki, különösen a technológiával támogatott és élményközpontú utazási vállalkozások iránti erős érdeklődés mellett" – mondta Andrew Keller, a Stax Consulting igazgatója.
Graham Miller, a Nova School of Business & Economics Turizmus és Vendéglátás Intézetének igazgatója kiemelte, hogy a szállodák és üdülőhelyek mellett éttermi láncok és utazási irodák is vonzzák a magánbefektetőket.
Dr. René-Ojas Woltering, az EHL Vendéglátóipari Üzleti Iskola ingatlanpénzügyi docense szerint a demográfiai trendek és a korlátozott kínálat is hozzájárul ehhez a fejlődéshez. "A kedvező demográfiai változások, például a nyugdíjhoz közeledő, jómódú baby boomer generáció, növelheti a jövőbeli keresletet. Ugyanakkor a legnépszerűbb helyszíneken magasak a költségek (föld, szabályozás, infláció), ami nehezíti az új szállodák építését, így a meglévő eszközök felvásárlása előnyösebb" – magyarázta.
A fogyasztói kiadások eltolódása a luxus és wellness élmények, így az utazás irányába – a prémium áruk helyett – további lehetőségeket teremtett a magánbefektetők számára. Ez gyakran a szállodai létesítmények fejlesztését és az utazási infrastruktúra modernizálását jelenti.
A kevésbé ismert úticélok, például Közép-Ázsia vagy az északi országok térségében egyre népszerűbbek, ami új szállodák építését vagy a meglévők felújítását teszi szükségessé.
A magánbefektetők egyre aktívabban részt vesznek nemcska az új létesítmények létrehozásában, hanem a technológiai fejlesztésekben, karbantartásban és működtetésben is. Bár a globális gazdasági lassulás és az infláció aggodalmakat vet fel, a fogyasztók továbbra is utaznak, akár költséghatékonyabb megoldások mellett döntve.
A magánbefektetési cégek gyakran átalakítják a vállalkozásokat, hogy növeljék azok jövedelmezőségét. Ez lehet kisebb felújítás, de teljes átstrukturálás is. Keller szerint a dinamikus árazási eszközök és a modern foglalási platformok bevezetése mellett a magas haszonkulcsú szegmensekre, például a luxus- és csoportutakra összpontosítanak.
Azonban a folyamat nem mindig zökkenőmentes. A költségcsökkentés és a kiváló szolgáltatás közötti egyensúly megteremtése kihívást jelenthet, különösen instabil piaci környezetben. Emellett a szigorúbb szabályozások és a fenntarthatósági elvárások is nehézségeket okozhatnak.
Miller hangsúlyozta, hogy a vállalkozás eredeti tulajdonosai és a befektetők céljainak összehangolása kulcsfontosságú. "A befektetők kevésbé érdekeltek a vállalat múltjában vagy hosszú távú jövőjében, ami néha konfliktushoz vezethet" – tette hozzá.
Woltering rámutatott, hogy a magas kamatok és a munkaerőhiány további akadályokat jelenthetnek. "Számos európai piacon hiány van képzett szakemberekből, és a szabályozási környezet bonyolult, ami növelheti a projektek költségeit és időigényét" – mondta.
