Európának költséghatékony úton kell elérnie a nettó nulla kibocsátást 2050-ig. Az E.ON vezérigazgatója, Leonhard Birnbaum bemutatja, hogyan lehetséges gazdasági stabilitás mellett a fenntartható energiaátállás.
Európa jelenleg kulcsfontosságú állomásnál tart az energiakihívásokkal kapcsolatban. A 2022-es energiaválság mély nyomokat hagyott, a magas energiaárak pedig továbbra is terhelik mind a vállalatokat, mind a háztartásokat. A klímaneutralitás eléréséhez szükséges beruházások óriási kihívást jelentenek.
A következő évtizedben 6,6 billió eurót kell befektetni az energiakorszerűsítésbe, hogy a kitűzött célokat elérjük. Mindeközben a társadalom egyre inkább aggódik az átmenet megfizethetősége miatt, különösen más gazdasági nyomások, például a biztonság, a védelem és a vámok mellett.
Azonban már most kijelenthető, hogy létezik egy megfizethető út a klímacélok elérése felé. Egy pragmatikus, költséghatékony megközelítés lehetővé teszi a gazdasági stabilitás és a társadalmi támogatás megőrzését. A legnagyobb kibocsátáscsökkentést minden befektetett euró után úgy érhetjük el, ha a költséghatékonyság alapján rangsoroljuk a lépéseket.
Ez magában foglalja az elektromos megoldások gyorsabb bevezetését, valamint a drágább dekarbonizációs intézkedések időzítésének és ütemezésének átgondolását. A támogatások minimalizálása és ahol a legnagyobb szükség van rá, ott történő koncentrálása növelheti a hatékonyságot.
Bár a teljes energiaköltség növekedni fog, az elektromos megoldások elterjedése miatt a villamosenergia-igény megduplázódása lehetővé teszi, hogy ezeket a költségeket szélesebb kör osztozzon. Ennek eredményeként a villamosenergia-rendszer költségei 20%-kal csökkenhetnek 2050-re.
Ha figyelembe vesszük az elektromos berendezések energiahatékonyságából származó megtakarítást is, világossá válik, hogy a rekordberuházások ellenére a számlák nem emelkednek, hanem hosszú távon csökkennek. 2050-ig 1,5 billió euró megtakarítás valósítható meg, ami az EU-ban átlagosan évi 300 eurót jelent háztartásonként.
Az átmenet megfizethetőbbé tételéhez szükséges a prioritások újragondolása, az energiakínálat és -kereset összehangolása, a digitális infrastruktúrák fejlesztése, valamint a hazai innováció támogatása. Az elektromos megoldások előnyeinek teljes kibontakoztatásához csökkenteni kell az adóterheket és a járulékokat, ami minden fogyasztónak kedvez.
Az elektromos hőszivattyúk és járművek már közel vannak a gazdaságilag életképes szinthez, de további ösztönzőkre van szükség a tömeges elterjedéshez. Az átalakuló iparágaknak pedig célzott támogatásra van szükségük, hogy fenntartsák a fejlődés ütemét.
A villamosenergia adóterhelése jelenleg háromszorosa a földgázénak, ami torzítja a piacot. Az adócsökkentés és a járulékok csökkentése elősegítheti az elektromos megoldások versenyképességét, csökkentve a közvetlen támogatások igényét.
A modern és rugalmas hálózatok kiemelt jelentőségűek a megújuló energiaforrások integrálásában. A magántőke bevonása segítheti a hálózati fejlesztéseket, amelyek nélkülözhetetlenek a nap- és szélenergia hatékony felhasználásához. A digitális hálózatok akár 240 GW tartalék kapacitást is helyettesíthetnek, évi 40 milliárd euró megtakarítást eredményezve.
A hidrogénfejlesztés lassú üteme miatt fontos, hogy a rendszerek méretezése a valós igényeknek megfeleljen. A megfelelő technológiák kiválasztásával 200 milliárd euró megtakarítás érhető el 2030-ig.
Európa történelme során mindig is az innováció bölcsője volt. Ezt a szellemet kell felélesztenünk, hogy hatékonyabb megújuló energiaforrásokat, olcsóbb hidrogénelőállítást és szén-dioxid-eltávolítást fejlesszünk. Ehhez korai kutatás-fejlesztési beruházásokra és a kockázati tőke bevonására van szükség.
A klímacélok elérése nemcsak lehetséges, hanem létfontosságú Európa energiafüggetlensége és hosszú távú jólété szempontjából. A döntéshozóknak határozott lépéseket kell tenniük a helyes irányba történő újratervezés érdekében.
