2024 elején az EU-ban 44,7 millió, az Unión kívül született ember élt. A legtöbben Németországban, Franciaországban és Spanyolországban élnek, formálva a népességet.
024 elején az Európai Unió tagállamaiban körülbelül 44,7 millió, az EU-n kívül született személy élt. Ez a szám az Unió teljes népességének 9,9%-át teszi ki, és az előző évhez képest 2,3 millióval nőtt. A legtöbb bevándorló Németországban (16,9 millió), Franciaországban (9,3 millió), Spanyolországban (8,8 millió) és Olaszországban (6,7 millió) tartózkodik.
Különösen figyelemre méltó, hogy Luxemburgban a bevándorlók aránya a teljes népességen belül eléri az 51%-ot, amivel messze az élen jár az Unióban. Málta (30,8%), Ciprus (26,9%) és Írország (22,6%) is magas arányt mutat. Ezzel szemben Lengyelországban, Romániában, Bulgáriában és Szlovákiában az EU-n kívül született lakosok aránya 5% alatt marad, ami az egyik legalacsonyabb az egész Unióban.
A migrációs arányok az elmúlt évtizedben jelentős változáson mentek keresztül. 2014 és 2024 között a bevándorlók aránya a legtöbb tagállamban nőtt, különösen Németországban, Spanyolországban és Franciaországban. Csak Lettország és Görögország mutatott csökkenést, ahol a gazdasági válságok és a korlátozott munkaerőpiaci lehetőségek miatt csökkent a bevándorlás vonzereje.
A bevándorlók legnagyobb csoportjai Ukrajnából, Törökországból és Marokkóból érkeznek. Ez a három ország a geopolitikai instabilitás és az EU-hoz való földrajzi közelség miatt vezető szerepet tölt be a migrációs folyamatban. Az ukrajnai háború például jelentősen növelte az Ukrajnából érkező menekültek számát, míg Törökország és Marokkó hagyományosan fontos forrásországok a munkaerő-piaci migráció szempontjából.
A migráció mögött több tényező húzódik meg: gazdasági lehetőségek keresése, politikai instabilitás, környezeti változások és családegyesítési célok. Az EU-ba érkező bevándorlók jellemzően fiatalabbak, mint a helyi lakosság. Az EU-ban született személyek átlagéletkora 45,1 év, míg a bevándorlóké 43,1 év. Ez a különbség segíthet enyhíteni az elöregedő társadalmak demográfiai kihívásait, bár néhány országban – például Észtországban, Franciaországban és Lengyelországban – az idősebb korosztály magasabb arányban képviselteti magát a bevándorlók körében.
A migráció hatása kettős: egyes országok számára kihívást jelent a társadalmi integráció, az egészségügyi és szociális rendszerek terhelése, míg mások lehetőségként tekintenek rá, amely hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez és a munkaerőpiac fiatalításához. Az elkövetkező években várhatóan tovább nő a migráció jelentősége, különösen a klímaváltozás és a globális konfliktusok következtében.
