Visszatérhet-e a német acélipar, és segíthet-e gazdaságuk felélesztésében? Az USA új vámai és a növekvő védelmi kiadások hatásait vizsgáljuk.
A német acélipar újjászületése segíthet-e gazdaságának fellendülésében?
Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump ma vezette be az acél- és alumíniumimportra kivetett 50%-os vámokat. Ez a lépés újabb feszültséget okozhat a nemzetközi kereskedelemben, különösen Németország számára, amely az egyik legnagyobb exportőr a világon. Az Európai Bizottság már jelezte, hogy kompenzációs intézkedéseket fog bevezetni válaszként.
A német acélipar hosszú évek óta küzd a nehézségekkel, többek között a magas energiaárak, a kínai olcsó importtermékek és a klímabarát gyártási módszerekre való átállás miatt. Az iparágban foglalkoztatottak száma drasztikusan csökkent az elmúlt évtizedekben: 1990-ben még 175 000 fő dolgozott ebben a szektorban, ma már csak mintegy 78 000.
Azonban a geopolitikai feszültségek növekedése és a német védelmi kiadások emelkedése új lehetőségeket teremt. A német kormány, Friedrich Merz vezetésével, több milliárd eurót szánt a hadiipar fejlesztésére, ami növelheti az acél iránti keresletet. A Rheinmetall, egy jelentős német fegyvergyártó cég részvényeinek értéke jelentősen emelkedett az év eleje óta.
"Az acélipar jelenleg a magas energiaárak miatt küzd, akárcsak a gazdaság más ágazatai"
– mondta Thomas Erndl, a német parlament tagja és védelmi szakértő. Hozzátette, hogy a kormány intézkedéseket fogalmazott meg a terhek csökkentésére, bár jelenleg nem terveznek támogatásokat.
A német kormány koalíciós megállapodása szerint az áramadó csökkentésre kerül, valamint a hálózati díjak és járulékok mérséklődnek. Ezek a lépések segíthetnek az iparág versenyképességének javításában, de a kérdés az, hogy elegendőek-e a hosszú távú megújuláshoz.
A német acélipar jelentős szerepet játszik az autóipar, a gépgyártás és más kulcsfontosságú ágazatok számára. Tobias Aldenhoff, a Német Acélszövetség gazdasági és kereskedelmi politikai vezetője hangsúlyozta, hogy a vevőipar fellendülése pozitív hatással lehet az acél iránti keresletre. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak hatékony eszközöket kell bevetnie a nemzetközi túlkapacitások, különösen Kína esetében, elleni védekezés érdekében.
Az Európai Bizottság már márciusban bejelentette az Acél- és Fémakciótervet, amelynek célja a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok elleni védekezés és a vámkorlátok felülvizsgálata. Aldenhoff szerint "sürgősen szükség van egy új, hatékony eszközre, amely megvédi az EU piacát a tömeges importok elárasztásától."
Mindeközben a német ipari óriás, a Thyssenkrupp jelentős változásokon megy keresztül. A vállalat acélüzemének további 30%-át tervezi értékesíteni a cseh milliárdos, Daniel Křetínský számára, aki már tavaly megszerezte a részvények 20%-át. A cég szerkezeti átalakítása és a munkahelyek csökkentése a német gazdaság szélesebb körű kihívásait tükrözi.
A Rheinmetall képviselője kifejtette, hogy a cég üdvözli a német páncélacél-gyártás fejlődését, mivel ez csökkenti a külföldi beszállítókra való függést. A vállalat éves páncélacél-igénye több ezer tonna, és ez az elmúlt két évben megduplázódott.
A Thyssenkrupp acélüzemének bezárása régóta várható lépés, bár a vállalat továbbra is megtartja a részvények 50%-át. A német kormány segítségnyújtása nem valószínű, mivel az ilyen méretű vállalat irányítása túlmutat a kormány szakértelmén. Ha a cég továbbra is veszteséges marad, a végén az adófizetők viselik a terhet.
Az acél hosszú ideje globális árucikk, és Németország már együttműködik a Cseh Köztársasággal az autóiparban. Bár a Thyssenkrupp acélüzemének eladása nem feltétlenül jelent problémát a hadiipar számára, a német gazdaság szempontjából jelentős veszteségnek számít.
